„Az ügynökség a megszokott keretek között folytatta tevékenységét, ugyanakkor több olyan intézkedés foganatosításáról is mi gondoskodunk a pandémia idején, amelyeknek célja a munkaadók átsegítése ezen a nehéz időszakon. A feladataink tehát diverzifikáltabbak lettek, mint a korábbi években, de remélem, hogy meg tudunk felelni az elvárásoknak. Annál is inkább, mivel jóval többen fordulnak hozzánk segítségért” – fejtette ki az AJOFM igazgatónője.
Azon kérdésünkre, hogy az alkalmazottak és munkaadóik milyen segítségre számíthattak az elmúlt egy évben, Simona Dersidan első körben a szükségállapot idején elfogadott 2020/30-as számú rendeletet említette, mely kimondja, hogy az egyik szülő szabadnapokat vehet ki, ha felfüggesztik az oktatást, s emiatt ők maguk kell gondoskodjanak gyermekeik felügyeletéről. Ugyancsak az ügynökséghez kellet fordulniuk azoknak a munkáltatóknak is, akik nehéz helyzetbe kerülésük okán kénytelenek voltak kényszerszabadságra küldeni az alkalmazottakat. E személyek juttatását, mely egy, az alapfizetésük 75 százalékának megfelelő összeget jelent, nem a munkaadónak kell fizetnie, hanem teljes egészében az állam fedezi azt, az alkalmazó feladata pedig csak annyi, hogy legfeljebb három napon belül továbbutalja azt a munkavállaló számára. Az AJOFM feladata volt továbbá a 2020/92-es sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetése is, mely által az állam minden egyes technikai munkanélküliségről visszatérő alkalmazott után három hónapig 41,5 százalékos bértámogatást fizet az erre jogosult cégeknek. És természetesen nem felejtkezhetünk el a munkaidő csökkentésének lehetőségét biztosító, kurzarbeitként emlegetett rendeletről sem. Ennek értelmében a pandémia által hátrányosan érintett munkáltató a szükségállapot vagy veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő három hónapban, a szakszervezettel vagy a munkavállalóval történt egyeztetést követően legfeljebb 50 százalékkal csökkentheti a munkaszerződéstben rögzített munkaidőt – természetesen a fizetés arányos csökkentése mellett.
A különféle támogatásoknak köszönhetően a munkanélküliek száma nem emelkedett meg drasztikusan, az igazgatónő elmondása szerint az állástalanok száma jelenleg is a normálisnak tekintett tartományban mozog. Március 31-én például a Szatmár megyében jegyzett munkanélküliségi ráta 3,44 százalék volt, segélyben pedig 855 személy részesült. Simona Dersidan szerint azonban nagyon kevesen vannak azok a munkahellyel nem rendelkezők, akik hosszabb ideig állástalanul maradnak, hiszen az ügynökség egyre több céggel áll kapcsolatban, így az adatbázisban szereplő személyek előtt is egyre több lehetőség nyílik meg.
Az igazgatónőt arról is megkérdeztük, hogy meglátása szerint mely területeket érintette leginkább a koronavírus-járvány. Ezzel kapcsolatban Dersidan kifejtette, a kényszerszabadságra vonatkozó kérelmek a tevékenységi körök egészen széles skálájáról érkeztek, ami arra utal, hogy sajnos egyetlen ágazat sem menekült a pandémia negatív hatásai elől. 2020 márciusában például 979 cég fordult az ügynökséghez a technikai munkanélküliség kérdése miatt, melyek együttesen több mint 8 ezer alkalmazottat érintettek. Áprilisban, a szükségállapot tetőzésekor már 2374 munkáltató volt kénytelen élni e lehetőséggel, mely közel 22 ezer ember munkáját befolyásolta, májusban azonban szerencsére a mutatók ismét elindultak lefelé. Az intézmény vezetője hangsúlyozta, hogy a szükségállapot lejárta után nagyon sok olyan cég élt a három hónapon át tartó, 41,5 százalékos bértámogatás adta lehetőséggel, melynek legalább 15 napra fel kellett függesztenie a tevékenységét. A kurzarbeitra, azaz a munkaidő csökkentésére vonatkozó rendeletet pedig jelen pillanatig 211 cég használta ki, mely 1591 munkavállalót érintett.
Az intézmény vezetője hozzátette, csak nagyon kevés esetben kellett elutasítaniuk a cégek kéréseit. Ennek hátterében legtöbbször az állt, hogy a munkáltató nem felelt meg a törvény által támasztott kritériumoknak, de elenyésző számú példa arra is volt, hogy maga a cég nem tartotta be a hatályos törvényeket.
Simona Dersidan ismételten hangsúlyozta, hogy mindazok a munkáltatók, akik a támogatások megigényléséhez szükséges formanyomtatványokat keresik, megtalálják azokat az anofm.ro honlapon, a jogi személyeknek szóló menüpont alatt. Szerencsére a kitöltött iratok leadása is intézhető online, az aici.gov.ro felület segítségével. Azokat a dokumentumokat, melyeket itt nem lehet elküldeni, e-mailben is várják (ajofm.sm@anofm.gov.ro), azaz nem szükséges személyesen megjelenni az ügyészségen. Utóbbi lehetőséggel egyébként azok a magánszemélyek is élhetnek, akik szeretnék az ügynökség segítségét kérni a munkakeresést illetően. Az AJOFM honlapjan egyébként minden olyan megüresedett munkahelyet közzétesznek, amelyről a munkáltatók értesítik az ügyészséget, így mindenképp érdemes az oldalt böngészni, de természetesen telefonon (0261-770237) és e-mailben is szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére.
